1970-ben a német Geobra-Brandstätter fém- és műanyagjátékgyár kreatív vezetője olyan játékokat képzelt el, amelyek teljesen újak a gyerekek számára. Így kezdődött a Playmobil mesés története!
1974-ben a nürnbergi játékvásáron a gyár három darab, 7, 5 centiméter magas, csuklós karú műanyag figurát mutatott be (lovag, munkás és indián), amelyek nem voltak túl népszerűek a szakmájukban, ám a belőlük készült bábuk annál nagyobb népszerűségnek örvendtek.
1976-ban megjelentek a női szereplők, 1981-ben érkezett a család és 1984-ben pedig jöttek a 3, 5 cm-es babák.
Az első Playmobilok, amelyek a francia piacra érkeztek, az 1970-es években Klicky néven ismerték. 1975-ben kerül forgalomba az első épület modell.
A német játékmárka 1990-ben keltette fel a kisgyermekek érdeklődését is, amikor piacra dobta a Playmobil 1, 2, 3 sorozatot, amely három éven aluli gyermekek számára készült. Az évek során nagyon sok témát karolt fel és öntött bábukba és játékba, a Playmobil rendőrség, lovagok, tűzoltók, kalózok, cowboyok, kórházak, arab világ, 18. század, rómaiak, Belle Epoque, őstörténet, állatkert és még sok más témát is felkarolt a játék modelleihez! A témák általában háromévente megújulnak. Ha gyermekünk szenvedélyes egy történelmi időszak vagy egy szakma iránt, biztosan vannak számára ideális szettek. Legyen szó akár a Playmobil rendőrség, kalózok, hercegnők vagy a fáraók koráról a Playmobil szettek részletei alaposan ki vannak dolgozva, ezért azok biztos tetszeni fognak a kicsiknek. A Playmobil rendőrség szettje napjaink legmenőbb kiegészítőivel kapható, annak minden jó és rossz tulajdonságával együtt.
Egy ismeretlen város szigorúan őrzött létesítményében, erősen felfegyverzett rendőrök kihallgatnak egy piros-feketébe öltözött tüntetőt. Ujjlenyomatokat vesznek tőle, kamerával rögzítik a vallomását, és hozzáadják az adatait egy adatbázishoz. Az irányítótoronyban a legmodernebb felügyeleti technológia felügyeli és rögzíti a magas falú rendőrállomás környékét. Szerte a városon több rendőrautó vigyáz a rendre. Akár egy akciófilmből is lehetne egy jelenet, viszont ezek a karakterek és részletek mind megtalálhatóak a Playmobil rendőrség szettjében, amelyeket négy és tíz év közötti gyerekeknek szánnak. Ahogy a mesterséges intelligencia és az internet-kompatibilis „okos eszközök kiterjesztik hatókörüket a játékszerek új generációja jelent meg, amely tükrözi a törvény és a rend, a felügyelet nagyon felnőtt témáit.
Összességében elmondható, hogy az ilyen játékok normalizálják a technológia és az állam kényszerítő erejét, felkészítve a fiatal elméket a szinte állandó nyomon követésre, felügyeletre és ellenőrzésre mind a kormányzati szervek, mind a kereskedelmi szervezetek felől.
Mint sok mindennél, ahhoz, hogy teljesen megértsük, hol vagyunk most, a múltba kell tekintenünk. A tekintélyelvűség és az erőszak behatolása a gyermekkori játékok látszólag ártatlan világába nem új keletű jelenség. Katonai figurákat például az ókori egyiptomi sírokban találtak, és a játékok már régóta sokatmondó jelzői a kortárs normáknak. Ahogy Michael Paris történész megfigyelte, ez az 1853-56-os krími háború óta látható Nagy-Britanniában, amikor a hazafias szenvedélyek lázas szélsőségeket értek el.
Az első világháború alatt a gyerekek gyakran játszottak modellkatonákkal, akiket úgy tettek, mintha megölnének és megnyomorítanák. Az 1940-es évek végén egy amerikai kézi játék arra kérte a játékosokat, hogy vezessenek egy kis fémgolyót Hirosima és Nagaszaki célpontjaihoz – olyan japán városokhoz, ahol az Egyesült Államok erői korábban nukleáris bombákat dobtak le, becslések szerint 135 000, illetve 64 000 ember halálát okozva.
A 20. században, amikor a gyarmati konfliktusok – köztük két világháború, a hidegháború és annak számos proxycsata – véget nem érő folyama bontakozott ki, az ilyen témáknak szentelt játékokat teljesen normális volt gyerekeknek adni.
A Playmobil Rendőrség börtönnel, rendőrautó világítással és hanggal, valamint a rendőrségi útlezárás készlet is beleilleszkedik az előző trendbe és az újonnan piacra dobott játékok jól reflektálnak korunk legnagyobb kihívásaira, a túlterjeszkedő adatgyűjtésre és megfigyelésre, ami a mindennapjainkat jellemzi.